Szia!
Ugyan nem engem hivtál, de ittvagyok. Kommunikáljunk! Ha megnézed a blogomat, pont ugyanezt vetettem fel, mint Te, csak más szavakkal.
Dobd fel a témát, én kifejtem mit gondolok.
Te melyik oldalon állsz?

Andie:

ejj... ejj... :)

Mi az, hogy nem hívtalak? :)
Dehonnem... Hívtam mindenkit, aki szeretné véleményét megosztani, és ezt tudja anyázás... stb nélkül (hadd ne ismételjem, amit már kifejtettem)

Bár népszerű dolog azzal "kérkedni", hogy nem áll az ember egyik oldalon sem, de ez attól még így igaz (esetemben).
Ugyanakkor nem szeretnék abszolut középre helyezkedni és onnan figyelni az eseményeket.
Minden téma érdekel, legfeljebb tudásom lesz kevés hozzá, hogy véleményezzem, de akkor majd megteszik mások :)
És valóban: érdekel, hogy tenni is lehet vajh, vagy csak a szájkaratésok tudnak érvényesülni?! :)

Mindegy, mostmár ittvagyok, le sem tucc vakarni :)

Tudod én nem hiszek benne, hogy lehet középen állni. Három féle álláspont van ma itthon szerintem: balos, nemtörődöm, és jobbos.
A középsővel van baj, alapvetően. Ezek képezik ugyanis úgy gondolom a nagy többséget. Nekik kéne eldönteni, hogy ki mellé állnak.

Én, mint jobbos természetesen szeretném, ha mellém állnának, és azthiszem van is erre esély. Úgy hiszem, az embereknek nagyrészt elegük van már a több évtizedes komcsi kiszolgáltatottságból, kizsákmányolásból. Rendszerváltás? Piha, mindössze mostmár a lehetőség van meg, hogy váltsunk. De sajnos ezzel a kormánnyal nem sokat jutottunk előrébb. Nekem nagyapám és apám is végigszenvedte a régi rendszert, én ugyan sokat nem értem meg belőle, de igy, elmondva, hallva a dolgokat, bőven elég volt belőle.

Tenni is lehet valamit? - kérded. Persze, hogy lehet. Sőt, tenni kell. Nem utcaköveket dobálni a rendőrre, természetesen. Nem mintha védeném őket, sajnos nagy részük talpnyaló, vagy droid. De hálistennek egyre több olyan rendőr is van, akik belátták, hogy tán nem is hüjeség, amit ez a pár nagyhangú jobbos akar. Szóval tenni lehet, és kell. Egyre többen kellene, hogy feleszméljenek, felemeljék a hangjukat, kiálljanak magukért. Mert mindenki csak nyög, sinylődik a bérsarcok, adók, tizedek alatt, inkább térden kúszik, és egyre lejjebb adja, minthogy azt mondja, kész, elég, ba...a meg a fene, hát más országok meg tudják csinálni, hogy a pénzem 70%-a nálam marad? Sőt, az átlagbérért cserébe nem 500 db kenyeret lehet venni, hanem 5000 darabot? (csak mondtam egy számot, az arány a lényeg) elég, hogy a nagy demokráciában a nép megkérdezése nélkül döntenek el fontos dolgokat, és akinek nemteccik, az elmehet. De mindenképpen maradjon kussban, mer beviszik, mint anno az Ávósok.
Dehát 2 éve is mivolt? Aszittem 4 év elég volt a népnek, hogy belássa, rosszul választott. Aztán tessék. Újra megválasztották ezeket.
Most vagy ennyi haszonélvező, őskomcsi van itt, vagy a többség hüje.
Nemtom melyik a jobb. Ill. félek belegondolni :)

Jövök majd, válaszolok is.
De most egy kis péntek esti prog gyün... és már nyakamon az indulandusz :)
Iccaka, vagy hónap lesz reagácija... bocsi :)

Érezd jól magad! Igyál egy sörtöt helyettem is :P

Sziasztok!
Akkor a mai téma a "ki hol áll"? :)
Ha már kezdet, én azért kíváncsi lennék, miért pont ez a blog címe.

Nu :)
Jó reggelt ! :)
A mai témát határozza meg, aki akarja... én nem fogom :)
A "ki hol áll" kérdés számomra nem túl érdekes, mert nem lenne szabad, hogy túl nagy súlya legyen.

A problémám az, hogy ha állandóan visszautalok arra, amit "kifejtettem" már, akkor szajkózásnak fog tünni...

Szeretném azt is tisztázni: ha hangsúlyozom, hogy egyik "oldalhoz" sem tartozom, az nem a felülemelkedést jelzi. De nem is azt, hogy kívülről szemlélném a történteket.
Bár ha valami -adott esetben- nem fog meg... azzal nem foglalkozom...
Akiket meg érdekel, úgyis tenni fogják.


A cím? Hmmm...

Hallottam egy történetet, onnan van. Nem tudom, hogy igaz, vagy sem, nekem tetszik! :)

Szóval:
Egyszer egy nagy európai "demokrata" egy arab országban járt. Egy sejkkel beszélgetett, "ecsetelgette" a demokrácia csodás vívmányait, előnyeit...
A sejk türelmesen végighallgatta, majd ez mondta:
"Te tényleg úgy érzed, hogy az a világ, ahol 100 emberből 51 akar valamit, de 49 esetleg az ellenkezőjét, attól jó lesz, hogy az 51 százalék azt akarta?"

Nu, vmi ilyesmi a sztori, de nem jól adtam vissza, sajnos ...
A lényege viszont, remélem érthető volt!

És itt akarok arra a 49-re utalni!
DE!!!
Nem a "kisebbségi" voltuk miatt!

Ha van más javaslatod, halljuk! (51-49)
Attól, hogy egy arab (vagy bárki ) másképp látja, még nem biztos hogy igaza van...

Ezek szerint nem volt világos.. de ez lehet az én hibám is.
Csak arra gondoltam, hogy nem feltétlen 100%-os megoldás minden esetben az 51-49 elfogadása, mert a tökéletes állapot ugye a 100 lenne?!
De minél távolabb esik a 100-tól az arány, annál több érdeket "sérthet".

És pont az 51-49 a legrosszabb, hisz itt ütköznek (adott esetben) a leginkább az érdekek.

Mellesleg:
Nem állítottam, hogy tudom a tökéletes megoldást.

Ezek az általánosságok.

De ha konkrét példa kell?
Legyen!
Kis országunkat nézve, pl.: Hogy is áll a pártok taglétszáma, az általuk birtokolt "hatalmat" tekintve?
Értem úgy, hogy automatikusan magukénak érzik a (szavazatukkal mellettük) voksolók bázisát.

Hát te aztán jól elmentél bulizni, délben kelünk, mi? :)

No nézzük a témát, így két lekváros kenyér között.
Az igazság az, hogy nincs igazság. Nem fogsz tudni olyan államformát, rendet, szabálysorozatot, törvényt, stb alkotni, ami mindenkinek tetszik. Alapvetöen ezt hivnánk demokráciának, amikor a nép mondja meg, hogy mi, merre meddig. Csak ez sem müködik teljes egészében, hisz ahogy a példádban is áll: ha 51-en azt akarják, hogy erre, a maradék 49 meg azt, hogy arra, attól még nembiztos, hogy az "erre" a helyes irány, sőt, lehet, hogy az visz a szakadékba. És akkor a 49 ember is faszán odavész, pedig ők megmondták.
Akkor mi a jó megoldás? Legyen diktatúra! Ez bevált már párezer évvel ezelőtt is, meg nemrégiben is, sőt, néhány ország ma is alkalmazza - méghozzá látszólag sikerrel, lásd Kína. Az egyén véleménye le van szarva, van fent pár fejes, aki megmondja a frankót, aztán mindenki szépen úgy csinálja, ha tetszik, ha nem. A ha-nem esetben még láb alól is elteszik az emberkéket.
Ez is lehet jó irány, de mi van, ha a fej rossz fele húz? Még csak esélyes sincs a többieknek jó irányba terelni a szekeret.
Királyság, cárság, császárság, stb is hasonló ehhez, egy speciális diktatúra.

Akkor hova lyukadtunk ki? Hogy tudnánk 100 embert úgy békességben igazgatni, hogy mindegyiknek jó legyen? Megmondom : sehogy.
Nemhogy 10 millióval (netán 100? 1000?), de még 100 emberrel sem tudod megcsinálni - van benne tapasztalatom. Egy relative nagy autósklubbot irányitgattam jó ideig, és az utolsó találkozókra több, mint 100-an jöttünk össze. Még nem is reprezentativ a példa, hisz a mi esetünkben azért elég nagy volt az összhang, azonos márka, azonos hobbi, azonos imádat, stb. De a fele nem akart pörköltet enni, hanem sülthúst. A másikfele inkább reggelizne, és későn ebédelne. De az nemjó. Akkor legyen szlalom, és ne legyen gyorsulás. Neee, inkább legyen gyorsulás, a szlalom csak eszi a gumikat. Hozzunk gyerekeket / nehozzunk, veszélyes. Kell mobilbudi, nemkell...
És még sorolhatnám. Képtelenség. Ahányan vagyunk, emberek, annyiféle igényünk, elképzelésünk, vágyunk, rigojánk van. (ez nem ly?). Mindnek eleget tenni képtelenség. MINDIG lesznek elégedtlenkedők, vagy azért, mert nekik kevés jutott, és több kell, vagy azért, mert a másiknak.
Ha netán, véletlenül, valami csoda folytán elérnél egy idilli állapotot (mennyország?), és látszólag mindenki tök heppi hippi, hidd el, csak percek kérdése lenne, és robbanna a bomba. Az egyik akkoris dupla annyit akarna, mint a másik. A harmadik meg csakazért is fejbevágná a negyediket, mert annak zöldebb.

És azthiszem mindennek az alapja a pénz, a vagyon. Illetve leginkább annak hiánya. És itt igazat kell adjak annak a csúf, kopasz, szakállas bácsinak, aki aszonta, hogy a Lé határozza meg a tudatot. Vagy a lét? ilyesmi. :)
Hisz mindaddig, amig vannak anyagi, vagyoni különbségek, addig vannak társadalmi különbségek is (és forditva). Addig viszont viszálykodás, egyet-nem értés, harácsolás, a másik tiprása van.
Akkor már vegyük az ősközösséget? Az brutál demokratikus dolog volt, mindenki mindent csinált, a köz érdekében. Node azis behalt, majdnem velünk együtt, hisz voltak akik egyenlőbbek akartak lenni, és izomból elérték, hogy ne kelljen vadászni menniük, csak bezabbantani a rántott mamutcombát.
Lépjünk tovább. Utolsó példaként vegyünk egy álom-államot. Amolyan Douglas-Adamsosan, egy olyan bolygót, ahol minden karnyújtásnyira van, semmiért nem kell megdolgozni. Ha csettintesz, plazmatévé kerül eléd, ha gondolsz egyet, a rózsaszin tengerben áztathatod a segged, 2 gyönyörü, hárommellü szirénnel. Bármi egy gombnyomásra van. Mivel a hely korlátozott, azaz egy adott bolygón csak adott méretü terület áll az X milliárd népesség számára, ha más nem, ez lesz a problémák kiváltó oka. Biztos vagyok benne, hogy lesznek emberek, akik 2x akkora területen akarják mereszteni a seggüket. Egy egész partot, sőt, tengert akarnak. És ennek érdekében fegyverhez, vagy törvényhez nyúlnak, a szomszédai meg ki. nyúlnak.

Hát kb itt tartunk. Lehet, hogy egy Mátrix kéne, vagy valami Orwell féle utópisztikus társadalom (állatfarm megvan?) Igazából csak egy dolgot tudsz elérni: a relativ többségnek jó legyen. Dehát ez az arány is folyton változik, elsőkből lesznek az utolsók... vagy már nagyon messzire kalandoztam? :D

Ez az 51-49 érdekes kérdés, mert tulajdonképpen a "döntés" pillanatában mindegy, ki mennyivel győz: a győztes mindent visz. Az arányok egy későbbi fázisban kapnak jelentőséget, amikor a hatalom megtartásáról, esetleg újra megszerzéséről kell gondoskodni.
Szerintem pl. hazai politikusaink már komoly eredményeket tudhatnak magukénak a "hatalom megszerzése" témakörében, míg a "hatalom megtartása" és a "hatalom gyakorlása" még nem megy annyira.
De, hogy ne csak aktuális témát hozzak (mi nem az?), A II. VH. végső kimenetele is kevésen múlott. Természetesen a "jók" győztek, mint mindig (hisz ezért ők a jók :) ). De meg lehet nézni, hogy most mekkora Németország gazdasági-politikai szerepe. Aki most ugrik ide mondjuk 1800-ból, akár azt is hihetné, hogy ha volt háború Európában, azt bizonyosan a németek nyerték.
Szóval, ha egy "erő" (ember, ideológia, akármi) csak kicsivel győz le egy másikat, akkor a győztesnek érdemes gondoskodni a győzelem tartósításáról. Ha erre egyik fél sem figyel, akkor jön a folyamatos adok-kapok.

Andie, szerintem nem a pézről szól, hanem a hatalomról. Mai "nyugati" típusú társadalmakban ez a két dolog valóban szinte szabadon megfeleltethető egymásnak, de ez nem volt mindig így, és most sincs mindenhol így.

Igen, igazad van, kicsit összemostam, amolyan kapitalista módon :)

Ami még eszembe jutott az 51/49 témakörben, az az, hogy vajon mi a viszonyunk az aktuális 49-hez vagy 51-hez. De ezt egy kicsit messzebbről kezdem :)

Szóval az élő rendszerek (mondjuk pl. egyének) durva leegyszerűsítésben kétféle kapcsolatban lehetnek: egyén-ellenfél vagy egyén-préda. Préda az, aki valamilyen szempontból erőforrás, ellenfél, akivel versengek az erőforrásokért. Egy préda "megszerzése" nem egyenlő a préda pusztulásával, de mindenképpen valamilyen kihasználása történik. Ez lehet akár a prédának is előnyös. (Ha valakit érdekel, tudok még erről sokat írni, de röviden ennyi.)

Társadalmi hatalmi játszmákban a pártok egymásnak ellenfelei, és a választók, választói csoportok a préda. Tehát, hacsak nem vagyok valamelyik hatalmi entitás igen befolyásos tagja, csak préda lehetek ebben a kapcsolatban. Akkor mit tehetek?
Pl. hagyom magam meggyőzni egy párt által, hogy ha ők nyernek, nekem jobb lesz, mintha a másik győzne.
Amit szerintem nem szabad elfelejteni: ez a játék nem miattam folyik. Kellek hozzá, mert "velem" mérik a sikert, ami a győzelemhez kell. De a játék a hatalomról szól.

Ja, bocs, természetesen ez mind csak az én véleményem, semmi tudományos nincs benne :)

Tévedés ne essék, nem keresem Utópiát!
De azt sem szeretem, hogy ahol élek, ott hülyének néznek...
És azt sem, hogy ezt nyíltan, mindenféle probléma nélkül megtehetik.

Van egy mondás, miszerint:
"Mi a különbség a régi és a mostani rendszer között?
Az hogy régen is hülyének néztek, de legalább igyekeztek úgy hazudni, hogy ne tudd meg az igazságot!
Ma meg ugyanúgy hülyének néznek, csak nem érdekes, hogy látod-e a gazságot..."

DE!!! Ez nem a régi dícsőítése!


Királyság, cárság, császárság...... demokraszí???
Nem, én sem tudok tökéletes megoldást... de nem is azt mondtam, hogy tudok.
Csak szeretnék jobb, "élhetőbb" világot körülöttem.
És ez lehet akármekkora kör :)

Akkor? Pártot alakítunk?
Mondjuk a: "Blogon anyázás nélkül is kommunikálni tudók"? :)

Aztán majd jól kitolunk mindenkivel... és NEM indulunk a választásokon :)

JA!: stipistopi zsíros pozíciók :)))

Kedves 50-1, szerintem dobjál be néha olyan témát, ami téged is érdekel, különben behal a blogod